A nagy magyar író szülőházában 2009-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Heves Megyei Múzeumi Szervezet új emlékkiállítást rendezett be. A tárlat bemutatja Gárdonyi Géza életének legfőbb állomásait, irodalmi munkásságának kiemelkedő értékeit. A tárlókban naplója és műveinek legszebb kiadásai mellett néhány eredeti, személyes tárgya is megtekinthető. A látogatók megismerkedhetnek alkotói módszerével, írói munkásságával, bepillantást nyerhetnek különleges titkosírásába, megismerhetik a megfejtés kalandos történetét. Az épületben egy korabeli eszközökkel és bútorokkal berendezett konyhát is láthatnak az érdeklődők. Az emlékház szomszédságában 2011 nyarán elkészült az Egri vár kicsinyített (rönkvár) másolata, amely alkalmas arra, hogy történelmi játék keretében idézzék fel az érdeklődőknek a magyar történelem egyik dicsőséges eseményét.
Térkép
A gárdonyi rönkvár az Egri vár kicsinyített mása, Gárdonyi Géza szülőháza mellett épült meg Agárdpusztán. A Rönkvár hozzájárulhat a hősies helytállásról való emlékezet fenntartásához hasonlóan Gárdonyi Géza regényéhez, az Egri csillagokhoz. Ha meglátogatják a rönkvárunkat , reményeink szerint közelebb kerülnek az akkori korhoz, a régi emberekhez; a regény történései élményszerűbbek lesznek a rönkvárbeli kalandok után. A gárdonyi várkapitány végigkalauzolja őket a váron, a kazamatarendszeren, és természetesen bepillantást nyerhetnek a várvédő vitézek életébe.
Térkép
Magán kaktuszgyűjtemény és egyéb érdekességek. Az érdeklődők megismerhetik a kaktuszokkal kapcsolatos bánásmódot, tanácsot kérhetnek. Aki nem tudja, vagy nem akarja átültetni a saját növényeit, hozza el azokat, és közösen elvégezzük.
- Bemutató
- Fényképezkedés a nagy kaktuszok mellett.
- Vásárlási lehetőség.
Templom hossza 23,4 m, szélessége 9 m, magassága 6 m, 8,5 m toronymagassággal. Az építkezés 1936. április 12-én a műúttól 30 méterre, a Nádasdy család által ajándékozott 1391 négyszögöl telken kezdődött Fábián Gáspár budapesti műépítész tervei alapján. A kivitelezést a Piazza és Hoffbauer építővállalat végezte Schuch Jakab ürömi kőfaragómester és Holczinger Pál ácsmester bevonásával.
1936. júliusára készen állott a templom, 1936. július 5-én megyés főpásztor ünnepi szentmise keretében helyezte el az épületbe a zárókövet, amelybe alapítólevelet helyezett el. A templomot 1938. július 5-én szentelte fel Shvoy Lajos főpásztor, két nappal korábban, július 3-án került sor a főoltár konszekrálására, Szent Theodosius vértanú és Szent Crescentia szűz és vértanú ereklyéinek elhelyezésével.
Berendezése az építéssel egyidejű: az oltár vörös márványból, a retabulum hasonló márványból készült. A főoltár fölött 2 m magas műmárvány feszület áll bronz korpusszal, egyszerű tisztasággal. Kettős üvegablakai akkor még festettek voltak, szenteket ábrázoltak, a harmónium, padok, gyóntatószék a hívek adományaiból készült.
A szentély hajó felé futó falán áll Szűz Mária és Szent István műkőből készült szobra, Krasznay Lajos budapesti szobrász alkotásai. Ő készítette a templom előtt álló Jézus Szíve szobrot is. A szobrokat 1944-ben állították fel.
A II. világháború okozta károkat 1948-1949 évekre sikerült helyrehozni: a bombáktól sérült tető javításra került, a mennyezetet újra vakolták, a kitört festett üvegablakok helyére vastag fehér katedrálüveg került.
Az agárdi református templom 1937-re épült fel, Jánosvölgyi Münnich Aladár tervei alapján, evangélikus–református összefogással (önállóan egyik felekezet sem lett volna képes saját templomát).
Agárd – és egyben a Velencei-tó déli partjának – első templomát 1814-ben az akkori földbirtokos Ürményi Miksa Szent Anna tiszteletére építtette román stílusban, Kasselik Fidél neves budapesti építőmester által, a Velencei-tótól DK-i irányban, a tó partjától 1,5 km-re.
1849 után Agárd a Nádasdy család birtokába kerül, kik kastélyt, iskolát és a régi helyébe új kápolnát építenek a régi titulus megtartásával. Az eseményről a magyar
katolicizmusnak akkor ismert folyóirata, a Religio is beszámolt: „1855. szept. 17-én kezdték meg az agárdi régi templom lebontását, s gróf Nádasdy Lipót rendelkezésére helyébe új, díszesebb egyház épül, toronnyal, az eddig haranglábon függő harangocska elhelyezésére.”
Az új templom 1856-ra készült el, pontosan a régi kápolna helyére. A 9,8 m hosszú, 5,4 m széles, 6 m magas templomocska építési anyaga kő és tégla volt, stílje: provinciális barokk, a 15 m magas torony a frontba épült, s a sekrestye templomunk délkeleti oldalához simult. Oratórium, sírbolt nem épült hozzá.
1893-ban a templom már kicsinek bizonyul a hívek létszámának befogadására, ezért 1907-ben a kegyúr, Nádasdy Ferenc, a sekrestyét megnagyíttatja. Ugyancsak ő, még 1893-ban a templomot alaposan renováltatja, kifesteti, a tornyot vörösrézzel boríttatja, a torony keresztjét, melyen 1738. év volt felírva, aranyoztatja.
1928-ban Nádasdy Ferencné bérmálás alkalmából meszelteti ki a templomot, s Dienes László festőművésszel restauráltatja a mennyezet Szentháromság képét. A második világháború alatt 1944. december 8-tól 1945. március 10-ig kevés megszakítással Agárdon hadműveletek folytak, minek következtében a kápolna és a berendezés egy része elpusztult. 1974-75-ben az agárdi plébános, Horváth István gyűjtést szervez, melynek eredményeképp sikerül a kápolnát teljesen felújítani. A felújított templomot 1976. augusztus 1-én szentelte újra Kisberk Imre megyéspüspök.
Templomunk legfőbb ékessége az oltárkép. Szent Annát a kis Szent Szűzzel és Szent Joakimmal ábrázolja. Festője Hess János Mihály a XIX. század elejének ismert nevű, bécsi származású művésze. A „hat láb magas” oltárkép Ürményi Miksa ajándéka volt még az első templom részére.
Másik nevezetessége templomunknak, hogy itt keresztelték meg Gárdonyi Gézát 1863. augusztus 4-én. A keresztkút, miből keresztelték, a kápolnában látható. A toronyban lévő egyetlen harang 28 kg súlyú, valószínűleg az 1918-ban eltört harang újraöntésének gyümölcse.