Sarvajcz körösztje
Dinnyés határában, a Velencei-tó nádasainak partján áll ez a kereszt, ott, ahol Sarvajcz Lajost, a kiváló “tóbírót” (pákász, vadász, csónakos) egy szörnyű vadászbaleset után holtan hozták partra 1928 decemberének viharos éjszakáján. A szomorú történetet neves vadászírónk, Széchenyi Zsigmond beszéli el “Ünnepnapok” című könyvében.
“…Életveszélynek eleinte nyoma se látszott. A sebesült sem panaszkodott, sőt nyugodtan magyarázta a csáklyafa használatának módját, hiszen immár a követen múlott, sikerül-e partot érniök.
De akinek kezében sosem volt csáklyafa, az még fényes nappal, nyílt vízen sem sokra megy vele. Nemhogy viharban, sötétben, nádban kanyargó szűk csapáson. Ketté is tört hamarosan, tehetetlenné bénítva a ladikban levőket.
Kétségbeejtő helyzetében, minden tőle telhetőt megpróbált a nyomorult követ. Kötözte a sebet, lövöldözött, rekedtre ordítozta magát. De a vihar minden jeladását elfojtotta. Ilyen állapotban találtak rá apámék vagy harmadfélórával később.
Ezenközben Lajos, kinek sebe nyilván mégsem lehetett helyesen bekötve, elvérzett…”
Részlet Széchenyi Zsigmond Ünnepnapok című művéből
Várpark Dinnyés
„…A célom az volt, hogy középkori magyar várakat mutassak be, egyedülálló módon. Az egyediségük abban rejlik, hogy az épületek eredeti anyagukból készültek, fából és kőből, a legvalósághűbb megjelenés érdekében. 35 vár készült el, eredeti tájolással. A várakat egy sétány övezi, mely Nagy-Magyarország formáját ölti magára, így a várak eredeti helyükön körbejárhatók. A sétányt emlékoszlopok övezik, melyek mindegyike 1-1 magyar királynak, kormányzónak, fejedelemnek állít emléket. A dinnyési Hagyományőrző Központtól néhány lépésnyire, saját udvaromon építettem fel a kuriózumnak szánt látványosságot. A makettek minden korosztály számára élményt jelenthetnek, a tárlatvezetés lehetőséget ad a történelmi ismeretek elmélyítésére.”
Alekszi Zoltán, a Várpark megalkotója
Skanzen és kisvasút
A Dinnyési Várpark területén
2019-ben megépült egy Árpád-kori település (skanzen), amelyben kettő, XI. századi fatemplom, szekérvár, palánkvár rekonstrukciós kísérlet is helyet kapott. A skanzenben megtalálhatóak a korabeli veremházak, állattartást bemutató építmények, valamint a Kárpát-medencét felölelő fazekas kiállítás is megtekinthető.
A sínpálya hossza több, mint fél kilométer és a Skanzen két hektáros területét járja körbe a Szentek Fala mentén.
Dinnyési parasztudvar
A Dinnyési parasztudvar, ahol a látogatók betekintést kaphatnak a magyar paraszti hétköznapok menetébe. A parasztudvar tulajdonosai számára fontos a hagyományőrzés. Szeretnénk, ha minél több látogató nosztalgiázna nálunk, a gyerekek pedig itt ismerkednének meg azokkal a teendőkkel, amelyek egy gazdaságban mindennaposak.
Ideális úti cél azoknak, akik a Velencei-tónál állatos programot keresnek, hiszen a parasztudvarban megismerkedhetünk a háztáji állatokkal, ráadásul megtekinthetjük a régi parasztudvarokban használt tárgyakat is. Ha családi kikapcsolódáshoz keresünk igazán hangulatos programot, akkor jó helyen járunk.
Dinnyési-Fertő természetvédelmi terület
A Velencei-tó és az 1800-as évek végéig létező Nádas-tó között csak egy pár méter magas, keskeny homokturzás húzódott Dinnyésnél. E természetes gáton átfolyó víz tartotta életben a Seregélyesig lenyúló mocsár igen gazdag állatvilágát. A mocsár mélyebb fekvésű, vízzel borított részeit apró homokdombok, kis homokhátak, félszigetek tagolták, ahol a pásztorok pihentették a jószágot. Az itt élő növény- és állatvilág fenntartása szempontjából ma is döntő tényező a legeltetés. A nyílt vizekkel tarkított nádfoltok a korábbinál is több madárfajt vonzottak ide. Hasonló madárparadicsom alakult ki, mint hajdanán, amikor még a mocsarat több száz gulya járta. 1966-ban itt hozták létre a Dinnyési-fertő Természetvédelmi Területet, mely ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó természetvédelmi terület.
A Dinnyési Fertő ideális helyszíne a vízi madárvilág megfigyelésének. Szakvezetés mellett, egy madármegfigyelő-torony segítségével kitűnően bemutatható a terület, mely különösen madárvonulások idején látványos.
Alapadatok:
- Védetté-nyilvánítás-éve: 1966
- A védett terület kiterjedése: 529 hektár. A teljes terület fokozottan védett.
- A „Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe” bejegyzett védett terület (ún. Ramsari terület).
A Dinnyési-fertő védett értékei csak szakvezetéssel látogathatók, előzetes bejelentkezést követően.